A Transparency International jogi igazgatója szerint a kormánypártok sosem tartották be a kampányköltési plafont, de mostanra kinyílt az emberek szeme.
A jogász úgy véli, „nagyon nagy bajban lehet a hatalom, hogyha szükségét érzi ennek a szabályozásnak”.
Mit tehet majd egy új kormányzati szereplő, ha fel akarja számolni a rendszerszintű korrupciót? A Fülke legújabb adásából, melyben a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával Kacskovics Mihály Béla beszélgetett, kiderül.
Heves, indulatos vitát folytatott a tihanyi Tranzit Fesztiválon a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a Transparency International korrupcióellenes civil szervezet vezetője.
Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint mindezzel folytatódik “a jogállamot semmibe vevő mélyrepülés”.
Még a december 13-i alakuló ülés előtt javasolja az Integritás Hatóság elnökének a Transparency International Magyarország, hogy az átláthatóság és az esélyegyenlőség érdekében írják át a delegáltjuk részvételével összeülő, a hatóságot segítő Korrupcióellenes Munkacsoport ügyrendjét.
A szervezet jogi igazgatója szerint behozhatatlan hátrányt jelentett, hogy Bod Péter Ákost, Jancsics Dávidot és Marschall Miklóst ők ajánlották.
Ugyan a kormány a minimumra törekszik az uniós elvárások teljesítésekor, a tervezett Integritás Hatóság komoly változásokat hozhat.
A jelek szerint nem ajánlott még eleget a kormány az EU-nak, így hétfő éjjel ígéretet tett egy független, korrupcióellenes hatóság létrehozására is, csak jöjjön az uniós pénz. Kérdés, ez már elég lesz-e az EU-nak, illetve hogy egy hatóság mennyiben tudja visszafogni a rendszerbe beépült korrupciót. Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját kérdeztük.
Az EU második legkorruptabb állama vagyunk, a középosztály anyagi helyzete mégis javul, viszont pont nem ez a réteg támogatja igazán a kormányt – az ilyen ellentmondásokra keresték a válaszokat a Transparency International Magyarország beszélgetésén a friss Korrupcióérzékelési Index bemutatása után. A résztvevők szerint sokakat azért nem zavar a korrupció, mert nem érzik, hogy az uniós pénz őket illetné, a komoly változást pedig a mostani tizen- és huszonéves generáció hozhatja el.
Kedd reggel kezdeményezte Polt Péter legfőbb ügyész Völner Pál igazságügyi államtitkár, fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, miután a gyanú szerint rendszeresen 2-5 millió forint vesztegetési pénzt fogadott el a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Völner Pál lemondott államtitkári posztjáról, a vádakat viszont tagadja. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója azt mondja, az ügyészség által megfogalmazott gyanú a legősibb korrupciós modell, ennél a Simonka- és Boldog-ügy is szofisztikáltabb.
A 240 millió forintos lakást Kövér László házelnök kabinetfőnökének a családja használja jelenleg.
Hisztériakeltésnek tartja a hvg360.hu által megkérdezett szakértő, ha azt mondják, az ellenzéknek kormányra kerülve nem lenne mozgástere a jelenlegi alkotmányos rendszerben, illetve a sarkalatos törvények tömkelege között. Az tény, ez a mozgástér kisebb, mint ami szokásos és ideális, de apró lépésekkel így is el lehet érni változást. Nézzük a kulcsszereplőket és a lehetséges forgatókönyveket.
Több mint 1000 milliárd forint állami vagyont szervezett ki a kétharmados parlamenti többség alapítványokba. Ezek részben az egyetemek fenntartói lesznek, de létrejött öt közalapítvány is. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint ez még a NER-ben megszokott vagyonmozgáshoz képest is nagyságrendi ugrás, a rendszert pedig az örökkévalóságnak tervezték. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
Benkő Tiborék helyszínre rendelt irányító csoportjai első körben valószínűleg még csak logisztikához és objektumvédelemhez értő honvédekből állnak majd, ha viszont a rendkívüli helyzet súlyosbodik, akkor bekövetkezhet bármelyik cég felügyelet alá vonása a közérdekre hivatkozva. Az első körben kiválasztott cégekhez már javában érkeznek az irányítócsoportok, amelyek óhatatlanul belelátnak majd kényes, akár komoly értéket képviselő üzleti titkokba is.
A posztról távozó Trócsányi László nem értett egyet azzal, hogy képviselőkkel nyújtatnak be törvényjavaslatokat, de sokat nem tett ez ellen. Ezzel a kihívással utódja, Varga Judit is szembesül.
Ha a vagyonnyilatkozatában nem is kellett volna feltüntetnie, az ajándékozás utáni illetéket akkor is meg kellett volna fizetnie a miniszterelnök-helyettesnek a svédországi vadászatok után – írja az Index a Transparency Internationalre (TI) és Deák Dániel egyetemi tanárra, nemzetközi adójogi szakértőre hivatkozva. Az adóhivatal ezt egészen másképp látja.
A hatályos gyakorlat értelmében nincs arra semmilyen garancia, hogy a parlamenti képviselők valós adatokat írnak a kötelezően benyújtott vagyonbevallásukba - közölte a Népszabadsággal a Transparency International jogi vezetője, Ligeti Miklós.
Szinte csak a fejében tér el a városligeti Anonymus-szobortól az a Rómában tavaly felavatott köztéri alkotás, amely az azerbajdzsáni kultúrdiplomáciának a vitatott származású középkori perzsa költőért, Nizámiért folytatott kampánya részeként született meg.
